A napenergia felhasználásának első és legfontosabb lépése annak vizsgálata, hogy a napenergiával megtermelt meleg víz éves felhasználási mértéke és megoszlása mennyire esik egybe a napenergia besugárzási értékeivel, hiszen a napsütés az a tényező, amit nem tudunk befolyásolni, viszont ez határozza meg a megtermelhető energia mennyiségét. A napenergia szezonális „energiahordozó”, az éves összbesugárzás 2/3-a a nyári félévre esik, és csak a maradék 1/3 érkezik a téli félévben, ezért magas energia-kiváltási arány is csak azoknál a rendszereknél érhető el, ahol a hőenergia-felhasználás éves lefutása ehhez hasonló.
Szükséges kollektorfelület:
Használati melegvíz-ellátásnál viszonylag egyszerűen lehet a kollektorfelületet kiszámolni.
A napkollektorok típustól függően négyzetméterenként (bruttó felülettel számolva) kb. 50 liter 50-55 °C használati meleg vizet képesek előállítani nyári időszakban. Ez azt jelenti, hogy például egy 30 csöves vákuumcsöves napkollektor ebben az időszakban, megfelelő tájolás és dőlésszög esetén, 200-250 liter használati meleg vizet termel magyarországi időjárási viszonyok mellett.
Statisztikai és tapasztalati adatok alapján egy átlagos melegvíz-fogyasztó napi 45-50 liter használati meleg vizet használ el, de például egy 160x160-as sarokkád feltöltéséhez 200-250 liter 38°C-os víz szükséges, tehát mindig az egyedi fogyasztói szokásoknak megfelelően kell méretezni a kollektoros rendszert.
Tájolás:
A kollektoros rendszer tájolása szintén nagyon fontos kérdés, hiszen nagyban befolyásolhatja a kollektorok termelését. Ideális tájolásnak a déli telepítési síkot nevezzük, hiszen a napkollektorok ekkor déli 12 és 1 óra között szemből (merőleges beeséssel) fogadják a napfényt, és a téli időszak nagyon lerövidülő Nap-pályáját is teljes egészében „látják”.
A napkollektor kiválasztásánál fontos a megfelelő méret meghatározása. Hogy megtudja, milyen méretű kollektorra lenne szüksége, kérjük, kattintson ide. Ha meghatározta, mekkora kollektor elégítené ki az Ön szükségleteit, a következő kérdés, hogy hova kellene felszerelni.
Az installáció irányának és szögének meghatározása inkább elméleti okoskodás, az épület tetősíkjának az adottságaihoz szükséges minden esetben alkalmazkodnunk.
Amennyiben nincsen beépíthető déli fekvésű tetősík, csak pl. tisztán keleti, akkor számolnunk kell azzal, hogy a téli hónapokban csak az elméletileg elérhető hőenergia felét fogják a kollektorok megtermelni. A nyári félévben kisebb a veszteség, hiszen a Nap-pálya hosszabb, így amikor 180 foknál nagyobb köríven „jár” a Nap, akkor a veszteség csak 30-40%. Ennek megfelelően növelni kell a kollektorfelületet, az optimális déli tájoláshoz tartozó mennyiséghez képest.
Nem segít a problémán, ha kettéosztjuk a kollektorainkat, felét keletre, felét nyugatra tájolva. Pontosan ugyanannyi energiát fognak termelni, mintha valamennyit keletre, vagy nyugatra fordítanánk.
A dőlésszöggel könnyebben eltérhetünk a tető adottságaitól, kiemelő keret alkalmazásával.
|
|