Műszeres mérés

1. U (hőátbocsátási) érték mérés

Nyílászáróknál, szabad térrel határos falszerkezeteknél, födémeknél a leggyakrabban használt – szinte már közismertnek számító – paraméter az U-érték. Mutatója a W/m2K, minél kisebb az érték, annál jobb a szigetelési képesség.

Milyen esetben lehet erre a mérésre szükségem?

  • Régi épületnél, ha nem ismertek a falszerkezet komponensei, és azok rétegrendje
  • Új épületnél, ha ellenőrizni kívánjuk a tervezett értékek megvalósulását. Több száz százalékos eltérések is előfordulnak a kivitelezők technológiai jártassága, ill. járatlansága miatt. Az eltérések jellemzően negatív irányban értendőek, tudatlanságból sosem származik jobbító hatás.
  • Régi vagy új nyílászáróknál, ha kétségeink vannak azok paramétereivel kapcsolatban

Milyen időjárás mellett lehet ilyen mérést végezni?

  • Minél nagyobb a külső és belső hőmérsékletek közti különbség, annál pontosabb lesz a mérés eredménye. +5 °C feletti külső hőmérsékleten már nem javasoljuk az U érték mérését. 0 °C alatti időjárás már kellő pontosságot ad ehhez a méréshez, hasonló körülményekre van szükség, mint a hőkamerás thermodiagnosztikánál.

Ez a mérés helyettesítheti a hőkamerás diagnosztikát?

  • Nem, ellenben a két mérési eljárás jól kiegészíti egymást. A hőhidak felderítésére a hőkamera a jó választás, azonban az U értékek meghatározására nem alkalmas, ezt az általunk is használt Testo gyártmányú célműszer képes számszerűsíteni.

2. Légtechnikai beszabályozás

Egyre gyakrabban kerülnek beépítésre hővisszanyerős szellőztető berendezések az új épületeknél, olykor régi épületek felújításakor is.

Ezek a készülékek szakszerű tervezés és kivitelezés esetén kiegyenlített szellőztetést valósítanak meg. A kiegyenlített jelző azt jelenti, hogy az elszívott, „használt” levegő, és a befújt friss levegő mennyisége pontosan megegyezik. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a szellőztetőgép nem képes az elvárt hővisszanyerési hatásfokkal működni. Egy korrekt gépészeti terv helyiségenként határozza meg a befújt/elszívott légmennyiségeket, a beszabályozás ennek megfelelően történik.

A beszabályozás fontosságát jelzi, hogy passzívházak minősítésénél a szellőztetés beszabályozási jegyzőkönyve alap elvárás! Gyártói támogatás mellett vállaljuk az alábbi berendezések beüzemelését, beszabályozását:

  • Zehnder
  • Paul
  • Stiebel Eltron
  • Helios

3. Levegőminőség mérés

Egyre gyakrabban felmerülő kérdés a "túlságosan” jól záródó ablakok beépítése után, hogy jut-e elegendő oxigén szervezetünknek az elfogadható közérzethez. Ez leggyakrabban hálószobáknál kérdéses, amikor reggelenként a friss üde közérzet helyett légszomj, kábaság, esetleg fejfájás tapasztalható. A másik gyakori panasz az irodai munkahelyek, előadótermek és iskolai tantermek „levegőtlenség” érzése, ahol nincsen mesterséges szellőztetés.

A levegő minőségének legfontosabb mutatója a CO2 koncentráció, amely szabad levegőn 380 ppm körüli értéket mutat. Zárt térben ennél magasabb, de 1 000 ppm-et nem meghaladó koncentrációt tekintünk jónak (a jó levegő fogalmát az ún. Pettenkofer szám jellemzi). Iskolákban, irodákban, hálószobákban előfordulhat ennek a többszöröse is, amely légszomjérzést okoz, figyelem- és koncentráció csökkenés, aluszékonyság, fejfájás még a jellemző tünetek. A mérés lehet eseti, de folyamatos adatrögzítés is igényelhető.

4. Hidraulikai rendszerek folyadék tömegáram mérése

Hőszivattyúk, folyadékhűtők üzemeltetésekor kardinális kérdés, hogy a gyárilag előírt tömegáramok teljesülnek-e. Az elégtelen tömegáram egy hőszivattyú szondakörében számottevő teljesítmény csökkenést okoz, ami jelentős negatív kihatással van a teljesítménytényezőre (COP érték) is.

Épületgépészeti rendszerekben gyakran nincsenek beépített műszerek a folyadékáramlás számszerűsítéséhez, így szinte egyetlen lehetőség a csőfalon keresztüli ultrahangos áramlásmérés, amelyet KROHNE UFM 610P műszerrel végzünk, 15 mm-től 1 000 mm csőátmérőig.

A hibásan teljesítő hőszivattyús rendszerek „rejtélyei” döntő többségben ezután a mérés után váltak értelmezhetővé és javíthatóvá. A hőszivattyúk szinte sosem hibásak, jellemzőbbek a tervezési vagy kivitelezési hiányosságok, amelyek következményeképp rossz körülmények közt üzemelnek, képtelenek a gyári paramétereket teljesíteni. Az elmúlt években több tucat hőszivattyús rendszert mértünk, elemeztünk. Ezek tapasztalataival gazdagodva ma már készség szintjén elemzünk hőszivattyús rendszereket.

5. Villamos hálózati analízis

A névleges 230/400 voltos hálózati feszültség valóságos értéke nagyban befolyásolja az elektromos berendezések élettartamát és fogyasztását. A probléma felméréséhez egy minimálisan 24 órás adatrögzítési ciklus szükséges, amelyet Fluke VR 1710 hálózatanalizátorral végzünk. A mérési adatokból elemzés készül, ennek alapján teszünk javaslatot a szükséges beavatkozásra.

« Vissza